Oktatók: Oláh Gergő
Diákok száma: 2 fő
Hogyan tanul a gép? Mik azok az MI modellek és mi közük a biológiához? Ezek megválaszolására egy mini-projektet bonyolítunk le, mely során a résztvevő diákok megismerkedhetnek a biológiai adatok gyűjtési, elemzési, értelmezéi módszereivel.
Oktatók: Dr. Bácsi István
Segítők: Márton Kamilla, Aszalós Máté
Diákok száma: 3 fő
A víz kémiai összetevői alapvetően meghatározzák a vizes élőhelyen kialakuló élőlényközösségek mennyiségi és minőségi viszonyait. A kémiai háttérváltozók vizsgálata a jelenlegi ökológiai állapotértékelés (vízminősítés) egyik alappillére a biológiai tényezők (élőlénycsoportok) vizsgálata mellett. A munka során hazai kisvízfolyásokból származó minták kémiai elemzését (karbonát- és hidrogén-karbonát, klorid-tartalom, nitrogénformák, szabad reaktív foszfor) végzik el a diákok a témavezetők irányításával. Az adatok alapján kétféle vízminősítési rendszer segítségével jellemezzük a kisvízfolyások kémiai vízminőségét.
Oktatók: Dr. Gyulai István
Segítők: Soltész Andor, Böjthe Andrea
Diákok száma: 3 fő
Zooplankton szervezetek (Copepoda, Cladocera, Rotatoria) élőhelyhez kötődésének vizsgálata. Terepi mintavétel során, debreceni kisvizekben zooplankton mintát gyűjtünk (mellcsizmával) , majd pedig megnézzük mikroszkóp segítségével az élőhelyek fajkészletét. Megnézzük, hogy a kiszáradt majd feltöltődött kisvizekben hogyan alakultak ki újra a közösségek.
Oktatók: Dr. Grigorszky István, Dr. Somlyai Imre
Segítő: Kovács Marcell
Diákok száma: 3 fő
Együtt fedezzük fel, hogy mi rejtőzik egy csepp vízben. Sok százezer, akár milliónyi élet egy csepp vízben. A vízben valahogy minden más, másként alakul a táplálékért folyó küzdelem, a rejtőzködés, a kommunikáció, a párválasztás, stb.. tehát az életben maradás és annak lehetőségei. Ebbe világba „ugrunk fejest” mikroszkópos csúcstechnika és a nagyméretű LCD televízió révén, melyek segítségével focilabdányi méretű élőlényként látszanak a parányi mikroszervezetek.
Oktatók: Dr. Berta Csaba
Segítő: Sipos Brigitta
Diákok száma: 2 fő
Miben különbözik egy hínaras a nyíltvíztől, egy nádas a gyékényestől? Nézzük meg a makroszkopikus vízi gerinctelenek példáján, legyen az egy szitakotő lárva vagy egy kagyló a végén úgy is kiderül melyik hol él. Terep, mellescsizma, makróháló és persze a polár szemüveg, ezeken kívül más nem is kellhet. A gyűjtött adatok segítségével pedig elvégezzük az élőhely ökológiai minősítését a növényzet és a makroszkopikus gerinctelenek példáján.
Oktatók: Dr. Molnár V. Attila
Segítők: Kis Szabolcs, Bak Henrietta
Diákok száma: 3 fő
Az emberi társadalom korábban soha nem látott mértékű mobilitása és természet-átalakító tevékenysége következtében az idegenhonos élőlények terjedése mára globális problémává vált, amely dollármilliárdokban mérhető veszteségeket okoz a gazdasági életben és jelentős többlet költségeket generál az egészségügyi ellátásban. A kutatás során azt vizsgáljuk, hogy milyen mértékű és sebességű a behurcolt növények terjedése tiszántúli öntöző csatornákon, dísznövény üzletekben, közutak mentén és az idegenforgalom révén és hogy mely tényezők határozzák meg a terjedés lehetőségeit.
Oktató: Revákné Dr. Markóczi Ibolya; Dr. Somogyi Dóra
Segítők: Septei Fruzsina, Kozma Ferenc, Jakab Jázmin, Kovács Panni
Diákok száma: 2 fő
A program során a Debreceni Egyetem botanikus kertjében fedezzük fel a növényvilág sokszínűségét, miközben megtapasztaljuk, hogyan válhat a biológia tanulása élményszerűvé a természet közvetlen megfigyelésén keresztül. A foglalkozások során azt vizsgáljuk, hogyan segíthetik a mesterséges intelligencia alapú alkalmazások a növények megismerését és a biológia tanulását. Közösen kipróbáljuk, hogy a mesterséges intelligencia milyen módon használható a terepi tapasztalatok kiegészítésére és értelmezésére. A program célja annak feltárása, hogyan teheti a modern technológia még élménygazdagabbá és hatékonyabbá a biológia tanulását és tanítását, illetve milyen fenntartásokkal érdemes kezelni ezeket az alkalmazásokat.
Oktató: Mikóné dr. Hamvas Márta
Segítők: Dr. Garda Tamás
Diákok száma: 2 fő
A növények szövettani vizsgálata nagy jelentőséggel bír gyógy- és mérgező növények elkülönítésében, gyógyhatású növények azonosításában. Néhány gyógy- és fűszernövényt választunk szövettani vizsgálatainkhoz, preparátumok készítéséhez, vizsgáljuk színanyagaikat is. A középiskolások megismerhetik a levélnyúzatok, szőrkaparékok, kézi kereszt- és hosszmetszetek, macerátumok, mikrotómos metszetek készítésének, festéseinek a technikáját. Megismerik a látható struktúrákat, a növényi testet alkotó szövet- és sejttípusokat, és a pigmentek spektrofotometriás mérését, ezek fontosságát a drogok azonosításában.
Oktatók: Dr. Oláh Viktor
Segítő: Szilágyi Dóra
Diákok száma: 2 fő
A békalencsék a Földön ma élő legkisebb és leggyorsabban növő virágos növények, amelyek a jövő haszonnövényeiként számos területen az ember szolgálatába állíthatók. A diákok rövid előadás keretében ismerkedhetnek meg ezeknek a növényeknek a vízi életmódhoz való alkalmazkodás során kialakult különleges tulajdonságaival, és a gyakorlati hasznosításuk lehetőségeivel. A laboratóriumi munka során a diákok vizsgálatokat végeznek a vízszennyezők hatásainak kimutatására, a növények növekedésében és fotoszintézisében bekövetkező változások mérésével és elemzésével.
Oktatók: Dr. Horváth Roland, Tóth Mária
Diákok száma: 3 fő
A táborozók a Debreceni Nagyerdő telepített erdeifenyves és természetes tölgyes állományaiból származó ízeltlábúakon (farkaspókok és szárazföldi ászkarákok) elvégzett viselkedési tesztek segítségével vizsgálhatják, hogy az erdőgazdálkodás hatására végbemenő környezeti változások hogyan befolyásolják a talajlakó ízeltlábúak viselkedését (bátorságát, felfedező készségét).
Oktatók: Dr. Kundrát-Simon Edina, Dr. Abriha-Molnár Vanda Éva, Dr. Sipos Bianka
Diákok száma: 3 fő
A fák levelei a városi levegőminőség bioindikátorai. A diákok gyakori fafajoktól gyűjtenek levélmintákat, majd laboratóriumban határozzák meg többek közt azok pormegkötését, klorofill- és aszkorbinsav-tartalmát. Megismerkedhetnek a spektrofotometria módszerével, a titrálással, illetve az egyszerűbb, tömegmérésen alapuló meghatározásokkal is.
Oktatók: Dr. Török Péter
Segítők: Dr. Tóthmérész Béla, Dr. Szél-Tóth Katalin, Dr. Málik-Roffa Hajnalka
Diákok száma: 3 fő
Biológiai, ökológiai rendszerek megértésének egyik alapvető eszköze a számítógépes szimuláció. Ilyen rendszerek esetében a kísérletes beavatkozás általában rendkívül költséges vagy kockázatos és emiatt gyakran nem is lehetséges. A kurzus során ökológiai, biogeográfiai folyamatokat modellezünk. Egy és többfajos rendszerek komplex viselkedése révén betekintést kaphatunk az ökológiai rendszerek működésébe és ilyen módon jobban megérthetjük a természeti folyamatokat és ezek hatását a biodiverzitásra. (Saját laptop használata javasolt, de nem feltétlen szükséges.)
Oktatók: Dr. Magura Tibor, Tóth Mária
Diákok száma: 3 fő
A táborozók a Debreceni Nagyerdő városi és városon kívüli élőhelyein gyűjtött ízeltlábúakon (farkaspókok és szárazföldi ászkarákok) elvégzett viselkedési tesztek segítségével vizsgálhatják, hogy az urbanizáció hatására végbemenő környezeti és élőhelyi változások hogyan befolyásolják a talajfelszíni ízeltlábúak bátorságát és felfedező-készségét.
Oktatók: Dr. Máthé Csaba
Diákok száma: 2 fő
A témára jelentkezett hallgatók rövid előadás keretében ismerkednek meg a növényi szövettenyészetek alkalmazásának múltjával és jelenével. Készítésük módjaival, felhasználásuk lehetőségeivel. Ezt követően maguk is kipróbálják a szövettenyészet készítését, a tenyészetek fenntartásának, passzálásának technikáit. Megismerik az aszeptikus munkavégzés szabályait.
Oktató: Dr. Antunovics Zsuzsa
Diákok száma: 3 fő
Genetikai manipulálás nélkül is lehet napjainkban kiválóbb tulajdonságú élesztőket előállítani. Ennek egyik megközelítése a közeli rokon fajok keresztezése. Az így létrejött hibridélesztők pedig a keresztezett szülők előnyös borászati tulajdonságait ötvözhetik. A hibridek genetikai vizsgálata tehát biotechnológiai szempontból nagyon fontos, de evolúciós vonatkozása is érdekes: hiszen néhány természetes élesztőfajról tudjuk, hogy egykori kereszteződések eredményeként fennmaradt (természetes) hibrid.
Oktató: Gálné Dr. Miklós Ida
Segítő: Lakatos Zoltánné
Diákok száma: 2 fő
Napjainkban igen fontos pontosan meghatározni egy-egy baktérium vagy egysejtes gombafajt, hiszen az akár patogén is lehet. Túlszaporodása esetén pedig védekeznünk kell ellene. Környezetünkben rengeteg egysejtű pro,- és eukarióta élőlény vesz körül bennünket, pontos molekuláris taxonomizálásuk egészségügyi, -ipari,- és biotechnológiai szempontból is elengedhetetlen. A jelentkező nempatogén gombák molekuláris fajmeghatározásának lépéseibe pillanthat be.
Oktató: Dr. Bíró Vivien
Diákok száma: 3 fő
Milyen lenne egy labor a világűrben? Ebben a témában felfedezzük, hogyan találkozik a biotechnológia és az űrkutatás. Megnézzük, hogyan segíthetnek a mikroorganizmusok az űrhajósoknak túlélni hosszú küldetések során: például élelmiszer és gyógyszerhatóanyag előállításával, vagy akár új anyagok létrehozásával. A foglalkozás betekintést ad abba, hogyan működhetnek a jövő „űrbeli gyárai”, és milyen szerepe lehet a tudománynak a Földön túli élet megvalósításában.
Oktató: Dr. Szemán-Nagy Gábor, Pinczés Gyula
Segítő: Simon Sólyom Szabolcs
Diákok száma: 2 fő
A papucsállatkák (Paramecium caudatum) megfigyelése és a velük való kísérletezés régi hagyomány tanszékünkön. Ezeket a kísérleteket szeretnénk tökéletesíteni, kiegészíteni és szélesebb körben bemutatni, elterjeszteni. Egy új papucsállatka tenyészettel szeretnénk kivitelezni e pár nap alatt mindent, amely innovatív módon lehetséges, legyen szó táplálkozási szokásokról, kémhatás-toleranciáról, életközeg koncentrációról, polaritás differenciálódásról stb. A változásokat time-lapse imaging rendszerrel megpróbáljuk időben lekövetni, az eredményeket fotókkal illusztrálni.
Oktató: Baksa Viktória, Pinczés Gyula
Segítők: Antal Dominik, Kovács GabriellaDiákok száma: 3 fő
A hét során célunk a steril laboratóriumi munkavégzés folyamatának ismertetése; valamint emlős sejtek tenyésztése és time-lapse videómikroszkópiás vizsgálata. A sejtkultúrák fagyasztásból történő felvétele után végbemenő változások (sejtosztódás, mozgás, sejthalál stb.) monitorozását long-term scan rendszer segítségével valósítjuk meg. Eközben lehetőség nyílik a sejttenyészetek fenntartásához szükséges protokollok elsajátítására és alapszintű képelemzési metódusok megismerésére.
Oktató: Márián István Gábor, Nyergesy Eszter Napsugár
Diákok száma: 2 fő
A kozmikus infláció elmélete szerint a korai Univerzum nagyon rövid idő alatt sokszorosára tágult. Ennek oka vitatott, azonban népszerű elképzelés az ú.n. inflaton részecske általi felfúvódás, melyre megfelelő jelölt lehet a Higgs-bozon. Lehetséges, hogy a Higgs okozta az inflációt? A témakört választó diákok ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozhatnak, illetve megismerkedhetnek az Univerzum sugárzás, anyag, illetve sötét energia által dominált korszakaival is.
Oktató: Pál Gergő, Szuszik Csanád, Szatmári Roland
Diákok száma: 2 fő
A hétköznapjaink során számos helyen találkozhatunk zsugorodás által okozott repedési mintákkal. A kutatómunka keretén belül egyszerű kísérletekkel repedési mintázatokat hozunk létre, majd számítógépes elemzéssel vizsgáljuk a repedési hálózat szerkezetét és a kialakult fragmensek alakját. Arra keressük a választ, hogy a repedési folyamat dinamikája hogyan határozza meg a végállapoti fragmensek geometriáját.
Oktató: Nagy Sándor, Gégény Flóra
Diákok száma: 2 fő
A harmonikus oszcillátor egyike a fizika legfontosabb modelljének. Zárt rendszer esetén a klasszikus mechanikában ismert a modell analitikus megoldása, ami periodikus mozgásnak felel meg, Ha a rendszer nyílt, az oszcillátor kölcsönhat a környezetével, akkor disszipáció lép fel, ami a periodikus mozgásnál egy csillapítást eredményez. Kvantummechanikában a harmonikus oszcillátor zárt dinamikája szintén analitikusan számolható. Azt a kérdést tesszük fel, hogy mit mondhatunk a nyílt rendszerre vonatkozó harmonikus oszcillátor megoldásáról?
Oktató: Kiss Rebeka Gyöngyi
Diákok száma: 3 fő
A gyártástechnológia labor a modern elektronikai iparban alkalmazott gépek és eljárások bemutatására és kipróbálására szolgál. A laborban lehetőség van saját elektronikai eszközök létrehozására, különböző gyártási technológiák, mint például a fúró maró gép, a stencil nyomtató, a beültetőgép és az újraömlesztéses kemence használatával. Van lehetőség forrasztási és 3D nyomtatási technikák kipróbálására is, valamint mikroszkópos ellenőrzéseket lehet végezni, akár saját telefonnal is. A laborban való részvétel ideális lehetőség diákok számára, akik érdeklődnek a műszaki tudományok és az elektronikai ipar iránt, és szeretnék kipróbálni a gyártási folyamatokat és eszközöket.
Oktató: Tomán János, Orbán Dóra
Diákok száma: 2 fő
A természet évmilliók alatt eljutott a nanoszerkezetek különböző célú alkalmazásaihoz, legyen szó a pillangók szárnyáról, vagy a növények vízlepergető leveleiről. Az emberiség majdnem 2000 éve használ nanotechnológiát, de jól szabályozott módszereket csak az utóbbi évtizedekben fejlesztettünk ki arra, hogy a nanovilág különleges tulajdonságait a saját céljainkra hasznosítsuk. A tábor során különböző természetbeli nanoszerkezetekkel, valamint a kutatásban használt nanoréteg készítési és vizsgálati módszerekkel ismerkedünk meg.
Oktatók: Iszály Zsófia, Kruzsicz Bernadett, Mátyus Zsolt
Diákok száma: 4 fő
A táborban a diákok valódi kutatási módszerekkel ismerkedhetnek meg, miközben saját méréseken keresztül fedezik fel a radioaktív sugárzás világát, kezdve a detektorok működésének feltérképezésétől, egészen a γ-spektrumok kiértékeléséig különféle minták – például műtrágya és talaj – elemzésével. A záró feladat egy ismeretlen minta azonosítása. A foglalkozáson Naturally Occurring Radioactive Material (NORM), azaz természetes radioaktivitásból származó mintákkal dolgozunk.
Oktatók: Iszály Zsófia, Kruzsicz Bernadett, Mátyus Zsolt
Diákok száma: 3 fő
Egy magreakció hatáskeresztmetszete a nukleáris asztrofizika fontos mennyisége. Mérésével információt kaphatunk arról, hogyan alakultak ki a Naprendszerben megtalálható kémiai elemek és hogyan működnek a Naphoz hasonló csillagok.
A részecskegyorsítók megjelenésével lehetőség nyílt különböző magreakciók hatáskeresztmetszetének mérésére. Az ilyen kísérletek fontos kelléke a céltárgy, mivel számos kritérium szerint kell megfelelőnek lennie. Emiatt egy céltárgy készítése érdekes és izgalmas folyamat mely során sok empirikus tapasztalatot lehet gyűjteni.
Jelen nyári tábori téma alkalmat ad a jelentkezőknek egy céltárgy elkészítésére. A tábori munka során a résztvevők megterveznek és elkészítenek egy céltárgyat. Az elkészült céltárgyat tömeg mérésen alapuló módszerrel karakterizálják és meghatározzák a kísérleti szempontokból fontos paramétereinek értékét.
Oktatók: Iszály Zsófia, Mátyus Zsolt
Diákok száma: 2 fő
A nukleáris asztrofizika fő célja, hogy megértse a csillagokban lejátszódó folyamatokat, választ adjon olyan kérdésekre, mint például „Hogyan termeli a Nap a Földet éltető energiát?” „Hogyan jöttek létre az Univerzumban található periódusos rendszerbeli elemek?”.
Ezen kérdések megválaszolásához összetett elméletek szükségesek, amiket kísérletekkel kell igazolni, pontosítani. A nukleáris asztrofizikai kísérletekben elengedhetetlen a detektorok használata.
Jelen nyári tábori téma alkalmat ad a jelentkezőknek egy ilyen detektorral megismerkedni. A tábori munka során a résztvevők kísérleti úton meghatározzák egy nagy tisztaságú germánium (HPGe) gamma detektor hatásfokát. Emellett pedig betekintést kapnak a nukleáris asztrofizikai kísérletek világába.
Oktató: Dr. Buday Tamás
Diákok száma: 2 fő
A porózus üledékek alapvető fontosságúak a felszín alatti víz tárolódása, mozgása és a kitermelés szempontjából. A hidrogeológiai vizsgálatok során megismerjük a laza üledékek struktúráját, alkotóit. Laboratóriumban mérjük porozitását, víztartalmát, meghatározzuk a szemeloszlási görbét, szivárgási tényezőt és hővezetőképességet. A kapott eredmények statisztikai és földtani értelmezése is megtörténik. Lehetőség szerint bemutatjuk a terepi mintavételezés különböző típusait terepmunka során.
Oktató: Dr. Bertalanné Dr. Balázs Boglárka
Diákok száma: 2 fő
A bolygónk felszínén végbemenő folyamatok emberi szemmel nézve sokszor nem érzékelhetőek egyértelműen. De ha a Földet figyelő műholdak tekintetével vizsgáljuk azokat, a látható spektrumon kívül eső jelenségekről is információkat gyűjthetünk. Megfigyelhetjük, hogy az idő múlásával hogyan változik a felszínborítás, gyarapszik-e, vagy csökken az erdők, a vizek, vagy akár a beépített területek aránya. A téma kapcsán megismerkedhetsz a legfontosabb műholdakkal, a műholdfelvételek elemzésében rejlő lehetőségekkel, és úgynevezett spektrális indexek segítségével fényt derítünk egy tűzeset, vagy egy vízfelszín kiterjedésének változására.
Oktató: Dr. Vasvári Mária
Diákok száma: 2 fő
A mesterséges intelligencia (MI) lassan behálózza a mindennapjainkat, s ez a technológia nem hiányozhat a turizmusból sem. Kutatásunkban arra keressük a választ, hogy az MI, mely turisztikai szegmensekben nyújt jelenleg segítséget embertársainknak, illetve nekünk miben lehet a segítségünkre? Ki tud megszervezni eredményesebben (olcsóbban, szórakoztatóbban stb.) egy kirándulást; egy human vagy egy MI? Derítsük ki!
Témavezető neve: Dr. Szabó Gergely
Diákok száma: 1 fő
Napjainkban a drónok már a mindennapok részét képezik. Szerepük a terepi térképezésben és 3D modellezésben is jelentős. A feladat megvalósítása során a diákok egy kisebb-nagyobb objektumról (pl. épület, szobor, felszínrészlet) 3D modellt készítenek. Ehhez drónt és mobiltelefont fognak használni, a mérések alapján pedig elkészítik a terület térképét, vagy az objektum 3D modelljét, és elemzik azt térinformatikai módszerekkel.
Oktató neve: Dr. Bertalan László
Diákok száma: 2 fő
A lézerszkennelés a térbeli adatgyűjtés egyik legmodernebb módja. A terepen elhelyezett szkenner néhány perc leforgása alatt képes környezetének több tízmillió pontját bemérve annak nagypontosságú rögzítésére. A végeredmény egy nagyfelbontású, színes, háromdimenziós pontfelhő, amely nagy pontossággal és részletességgek rögzíti a felmért helyszín adott időpontbeli állapotát, létrehozva annak digitális másolatát. A témára jelentkező diákok részt vehetnek a terepi adatgyűjtésben, majd a számítógépes laborban közösen dolgozzuk fel a 3D adatokat, rekonstruálva a vizsgált területet struktúráját.
Oktató: Dr. Tóth Tamás
Segítő: Vas Olivér Ottó
Diákok száma: 3 fő
A megújuló energiaforrások egyre fontosabb szerepet játszanak az életünk számos területén, az energiatermeléstől a közlekedésig. A csapat tagjai ismereteket szerezhetnek az egyes megújulók energiatermelésének és -felhasználásának sajátosságairól, kiváltképp városi környezetben. A diákok betekintést nyerhetnek a megújuló energiatermelés előnyeibe, hátrányaiba, lehetőségeibe és veszélyeibe. Megvizsgáljuk a megújuló energiaforrások és az elektromos autók kapcsolatát és szerepüket a városi közlekedés esetében. A tábor jó alkalmat nyújt arra, hogy az érdeklődők megismerkedjenek a téma szakirodalmával és a terepbejárás során annak debreceni sajátosságaival.
Oktató: Dr. Teperics Károly
Diákok száma: 2 fő
A studentifikációs folyamat eredményeként a külföldieket befogadó városok átalakulása figyelhető meg. A Debrecenben tanuló külföldi hallgatók hatással vannak az ingatlan/albérlet árakra, szolgáltatások formáira, azok térbeli kiterjedésére. A pár napos tábor alkalmat nyújt arra, hogy az érdeklődők megismerkedjenek a téma szakirodalmával és terepbejárással a konkrét debreceni viszonyokkal.
Oktatók: Dr. Túri Zoltán
Diákok száma: 2 fő
Gondoltad volna, hogy a Mátrix nem csak egy sci-fi címe lehet, hanem bizonyos tájalkotó elemeket is így hívnak? Hogy a mátrixnak, folyosóknak és foltoknak fontos szerepük van a tájak működésében? Távérzékelt adatok és felszínborítási adatbázisok felhasználásával vizsgáljuk meg a Debrecen vagy akár a lakóhelyed közigazgatási területén az elmúlt harminc évben bekövetkezett felszínborítási/területhasználati változásokat. A város gazdasági fejlődése komoly környezeti konfliktusokat okozott az elmúlt évtizedben, mely a beépített területek és a mestereséges anyagokkal fedett felszínek növekedését, a természeti területek visszaszorulását eredményezte. A kutatás során különböző adatbázisokat ismerünk meg, melyekkel térinformatikai szoftverben végzünk elemzéseket és készítünk tematikus térképeket.
Oktatók: Prof. Dr. Várnagy Katalin, Dr. Kállay Csilla
Segítő: Sándor Balázs, Török Dóra Viktória
Diákok száma: 3 fő
A tábor ideje alatt a diákok az átmenetfémionok komplexképzését tanulmányozzák. Megismerkednek az átmenetifémionok élettani jelentőségével és a koordinációs kémia alapjaival, kémcsőkísérleteket végeznek, valamint preparatív kémiai módszerrel komplexvegyületeket állítanak elő. Az előállított komplexek jellemzéséhez klasszikus és műszeres analitikai módszerek alkalmazására is lehetőségük nyílik.
Oktatók: Dr. Baranyai Edina, Dr. Dienes Ágota Zsófia, Pap Klaudia Nikoletta
Segítő: Katkó Viktor
Diákok száma: 2 fő
A tábor során a Debreceni Egyetem Kémia Épületének közelében található felszíni víztest rejtett világát feDEzzük fel korszerű környezetanalitikai módszerekkel. A program terepi mintavétellel indul, majd a begyűjtött vízmintákat laboratóriumi körülmények között, klasszikus és műszeres analitikai eljárásokkal vizsgáljuk. Meghatározzuk többek között a kémiai oxigénigényt (KOI), az oldott oxigén mennyiségét, valamint a toxikus fémek és makroelemek koncentrációját, hogy feltárjuk a vízminőség mögött húzódó összefüggéseket.
Oktatók: Dr. Buglyó Péter, Kovács Nóra Ildikó
Diákok száma: 2 fő
Egyes fémek vegyületei mindig színtelenek (fehérek), másoké színesek és színűk attól is függ, hogy milyen anion kapcsolódik a fémionhoz. A kutatás során arra a kérdésre keressük a választ néhány anyag előállításával és vizsgálatával, hogy mi lehet ennek a különbségnek az oka. A munka során a tanulók megismerkednek néhány egyszerű laboratóriumi művelettel és méréssel is.
Oktatók: Dr. Váradi Balázs, Szilágyi Balázs, Sajtos Gergő
Diákok száma: 2 fő
Érdekel, mi rejtőzik kedvenc üdítőidben és ételeidben? Gyere el a nyári táborunkba, és fedezd fel velünk a titkos összetevőket! Laboratóriumi környezetben kipróbálhatod a nagy teljesítményű folyadékkromatográfiát (HPLC) és a tömegspektrometriát (MS), olyan modern technikákat, amelyekkel pontosan meghatározhatod az édesítőszerek, tartósítószerek és aromaanyagok mennyiségét. Kísérletezz, vizsgálódj, és válj igazi élelmiszer-detektívvé! A tábor során lehetőséget biztosítunk saját minták lemérésére is.
Oktatók: Dr. Udvardy Antal, Bara Gabriella
Diákok száma: 2 fő
A tábor alatt megpróbálunk néhány szerves anyagból különböző módszerekkel (szublimáció, lassú bepárlás, rétegzéssel) egykristályokat növeszteni. Az így kristályosított anyagoknak tanulmányozzuk a molekulaszerkezetét is. Megvizsgáljuk az atomok kapcsolódási sorrendjét, a kötéstávolságokat és kötésszögeket.
Oktatók: Dr. Bunda Szilvia
Diákok száma: 2 fő
A munka során a koffeint (1,3,7-trimetilxantin) fogjuk kinyerni nem természetes forrásokból (koffeintabletta és energiaital). Az izoláció után a nyers és az átkristályosított koffeint fogjuk modern spektroszkópiai módszerekkel vizsgálni.
Oktatók: Dr. Kéri Mónika, Dr. Novák Levente, Dr. Papp Vanda, Kertész Tamás Péter
Diákok száma: 3 fő
Mindennapokban használt anyagok (tejföl, méz, víz, ketchup, tapétaragasztó stb.) és általunk előállított színes gélek, illetve krémek azon tulajdonságát vizsgáljuk, hogy milyen könnyen hozhatók mozgásba, tehetőek „folyóssá";, vagy épp „szilárddá";. Kitaláljuk miért lehet a keményítős vízzel teli kádon szaladni, vagy hogy a vizes homokon sétálva miért süllyed el a lábunk, mégis futni is tudunk rajta.
Oktató: Dr. Kónya Krisztina
Diákok száma: 4 fő
Az elvégzendő kémcsőkísérletek elsődleges célja az egyes funkciós csoportok jellemző reakcióinak bemutatása. A próbák egy részét valamennyi, egy adott funkciós csoportot tartalmazó vegyület adja, ezek az ún. kimutatási reakciók. Másoknál - tekintettel arra, hogy egy adott funkciós csoport reakciókészsége a molekula többi részének szerkezetétől függően tág határok között változhat - egy-egy vegyületcsaládnak csak meghatározott szerkezeti egységgel rendelkező tagjai reagálnak. Ezek a próbák jól felhasználhatók az egyes szerkezeti tényezők, mint például a rendűség, értékűség stb. meghatározására.
Oktató: Tóthné Dr. Illyés Tünde Zita, Dr. Timári István, Erdei Réka Pálma, Farkas László Bence
Diákok száma: 4 fő
Egy vegyület biológiai aktivitását elsősorban az adott vegyület szerkezete határozza meg. A mágneses magrezonancia spektroszkópia (röviden NMR – angolul Nuclear Magnetic Resonance) napjaink egyik legelterjedtebb és legszélesebb körben alkalmazott kémiai szerkezetvizsgálati módszere. Ezzel a technikával képesek vagyunk atomi szintű szerkezeti információt kapni oldatfázisú minták esetén a vizsgált anyagok roncsolása nélkül. Gyakorlatilag bármely olyan vegyület mérhető, amely nullától különböző spinű („NMR aktív”) atommagokat tartalmaz. A módszer nemcsak a kutatóintézetekben, hanem ipari környezetben, különösen a gyógyszeriparban, is nagyon fontos szerepet játszik.
A táborozó diákok az NMR laboratóriumi munkálatokba bekapcsolódva megismerkedhetnek az NMR spektroszkópia alapjaival, mintaelőkészítési folyamataival, az NMR operátori feladatkörrel, és a mérések eredményéül kapott NMR spektrumok alapszintű kiértékelésével gyógyszerhatóanyagok, illetve egyéb potenciálisan biológiailag aktív vegyületek vizsgálatán keresztül.
Oktató: Dr. József János, Dr. Kun Sándor, Nagy Balázs
Diákok száma: 4 fő
A növények, gombák, baktériumok metabolitjai (anyagcsere termékei) számos gyógyszer, aromaanyag és növényvédőszer előállításának alapanyagai. Az izolálásukra gyakran alkalmazott módszerek az extrakció és a vízgőzdesztilláció. A laboratóriumi munka során az alábbi hatóanyagok kinyerését tervezzük: karvon kivonása köménymagból; koffein kinyerése tealevélből; piperin izolálása feketeborsból.
Oktató: Benedek Máté, Rácz Tamás
Diákok száma: 3 fő
Aromás komponensek után fogunk kutatni, illetve azokat fogjuk különböző módszerekkel azonosítani benzinmintákban GC–MS módszerrel.
Oktató: Dr. Róth Gergő, Nyul Dávid, Dékány-Adamoczky Anita
Diákok száma: 3 fő
A tábor során a résztvevők megismerkednek a 3D-tervezés és 3D-nyomtatás alapjaival, amelyek segítségével saját alkatrészeket és kísérleti eszközöket készíthetnek. A program keretében a diákok betekintést nyernek az additív gyártási technológiák működésébe, valamint a tervezési folyamat lépéseibe a digitális modelltől a kész nyomtatott tárgyig. Továbbá a résztvevők egy cink–levegő akkumulátorcella összeállításával is foglalkoznak, amivel megérthetik az akkumulátorok működésének alapelveit, majd saját cellát készítenek, amelynek elektromos tulajdonságait különböző mérésekkel vizsgálják. A témánk célja, hogy a résztvevők gyakorlati tapasztalatot szerezzenek a modern gyártási technológiák és az energiatárolás kutatásának területén, miközben kreatív problémamegoldó készségük is fejlődik. Emellett a diákok megismerkedhetnek az Alkalmazott Kémiai Tanszéken folyó további kutatásokkal és fejlesztésekkel is.
Oktató: Dr Czifrák Katalin, Dr Lakatos Csilla, Pardi-Tóth Veronika
Diákok száma: 3 fő
Érdekel, hogyan lesz egy marék apró bogyóból strapabíró alkatrész vagy színes fólia? Felejtsd el a tankönyveket, nézd meg élőben, hogyan működik a modern ipar!
Ebben a táborban te leszel a mérnök. Nem hulladékkal dolgozunk, hanem kiváló minőségű szűz granulátumból alkotunk valami újat. Megismered az anyagok belső szerkezetét, és megtanulod irányítani azokat a folyamatokat, amikkel a körülöttünk lévő tárgyak készülnek.
Mi fog történni a laborban?
• Extrudálás: Beállítjuk a gépet, és szűz granulátumból precíziós szálat húzunk.
• Hőpréselés: Tömör műanyag lapokat gyártunk, amiknek minden milliméterét mi kontrolláljuk.
• Anyagvizsgálat: Nem csak gyártunk, rombolunk is! Szakítóvizsgálattal teszteljük a saját mintáid teherbírását – meddig bírja a tiszta polimer?
• Fóliafújás és design: Megtanuljuk a fóliagyártás trükkjeit, és kísérletezünk a színekkel.
Miért gyere?
Mert betekintést kapsz egy olyan high-tech világba, ami meghatározza a jövő technológiáját. Itt nem csak nézed a folyamatot, te állítod be a paramétereket és te hozod létre a végterméket.
Oktató: Dr. Nagy ÁbrisDiákok száma: 2 fő
A teremőr problémát Victor Klee vetette föl először 1973-ban, amikor azt a kérdést tette fel, hogy legalább hány őrre van szükség egy n-oldalú sokszög alaprajzú terem őrzéséhez. A választ Vasek Chvátal adta meg két évvel később, amely szerint a szükséges őrök száma az oldalak számának harmada és ennyi őr midig elegendő is. Nem sokkal később Steve Fisk egy meglepően rövid és szép bizonyítással állt elő, amely bekerült A bizonyítások a könyvből c. gyűjteménybe. A teremőr problémának azóta számos változata látott napvilágot, amelyeket síkbeli láthatósági problémákként foglalhatunk össze. Ezek között találhatunk könnyebben és nehezebben megválaszolható kérdéséket, és akad köztük máig megoldatlan probléma. A legtöbb probléma megoldásában kulcsszerepet játszanak a sokszögek háromszögelései és a gráfelméleti módszerek.
Oktató: Dr. Kiss TiborDiákok száma: 2 fő
A Littlewood–Ross paradoxon elsőre egy ártalmatlan gondolatkísérletnek tűnik. Elképzelünk egy végtelen befogadóképességű vázát, amelybe végtelen sok labdát szeretnénk elhelyezni: lépésről lépésre, megfelelő szabályokat követve. A folyamat végére azonban valami egészen furcsa dolog történik: nem egyértelmű, hogy van e a vázában akár egyetlen labda is vagy sikerült a tervünk és végtelen sok labdát tartalmaz a váza. Az érdekes az, hogy mindkét álláspont mellett lehet megfelelően érvelni. Látványos példákon és játékos kísérleteken keresztül mutatjuk meg, hogyan képes a matematika teljesen kifordítani az intuíciót.
Oktató: Dr. Nagy GergőDiákok száma: 2 fő
Megismerkedünk az interpoláció alapjaival. Ez a függvényközelítés egyik alapvető módszere, mely fontos alkalmazásokkal bír a matematikán kívül egyéb természettudományokban is. Olyan függvényeket fogunk konstruálni, melyek grafikonja áthalad egy adott függvény gráfjának néhány, rögzített pontján, és amelyek közelítik azt. Az interpoláció feladatának ezen megfogalmazása pontosítható azt feltételezve, hogy a közelítő függvény egy bizonyos függvényosztályhoz tartozik. Elsősorban a legfontosabb esetet fogjuk tárgyalni, melyben ez az osztály a polinomok halmaza. Ezen belül ismertetésre kerülnek többek között az interpolációs feladat megoldásaként kapott polinomok különböző alakjai. A téma feldolgozásának további részeként bepillantást nyerünk annak bizonyos alkalmazásaiba.
Oktató: Dr. Rácz Gabriella
Diákok száma: 2 fő
A tábor során gráfok csúcsainak, illetve éleinek színezésével foglalkozunk. Bár mindez nagyon egyszerűnek tűnik, de valójában nehéz problémákról van szó. Megbeszéljük, honnan ered egyáltalán a színezés gondolata, megismerjük többek között a kromatikus szám és index fogalmát, és ezek legfontosabb tulajdonságait. Továbbá, a Ramsey-elméletbe is bepillantást nyerünk majd.