Kutatási témák a Biológiai és Ökológiai Intézetben

Evolúciós Állattani Tanszék témái:

Iván Katalin, Dr. Thökölyi Jácint, Regeneráció, öregedés és őssejtek édesvízi hidráknál
Édesvízi hidrák terepi gyűjtése; hidrák szövettani vizsgálata fáziskontraszt mikroszkóppal; regenerációs kísérletek.
Hallgatói létszám: 2-3 fő

Báthori Ferenc, Somogyi Anna, Dr. Tartally András, Barát vagy ellenség? Agresszivitás vizsgálat hangyáknál
Az utóbbi időben egyre több tudományos kutatás támasztja alá, hogy nemcsak az embereknek, az állatoknak is van személyiségük. A kutatások igazolták egyes személyiségjegyek meglétét gerinceseknél (pl. halak, madarak stb.) és gerincteleneknél (pl. rovarok, pókok stb.) is. A szociális rovarok esetében, mint a hangyáknál, a dolgozók és a kolónia (mint egység) viselkedését szokták általában vizsgálni. A dolgozók teremtik meg azokat a forrásokat, amelyek a kolónia fenntartásához szükségesek és védelmezik a fészket, míg a királynők feladata a dolgozók és ivaros alakok lerakása, termelése. A leggyakrabban vizsgált személyiség jellegek a bátorság, a felfedezőkészség, az aktivitás, az agresszivitás és a szociabilitás. Ezen jellegek közül a jelen kutatásban hangyadolgozók bátorságát és agresszivitását fogjuk megvizsgálni.
Hallgatói létszám: 1-2 fő

Rácz Rita, Nagyfejű csajkó populációk összehasonlítása DNS alapú vizsgálat segítségével.
A tanulók az Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék DNS laboratóriumában jelenleg is zajló kutatásba kapcsolódhatnak be a tábor során. Ittlétük alatt megismerkednek a kutatás célfajául szolgáló nagyfejű csajkó (*Lethrusapterus*) speciális életmenetével, illetve bepillantást nyernek az alapvető laboratóriumi munkafolyamatok(mikroszatellitekamplifikálása PCR technika alkalmazásával, gélelektroforézis) menetébe.
Hallgatói létszám: 1 fő


Genetika Tanszék témái

Dr. Papp László, Élesztőgombák a genetikai kutatások szolgálatában
Hallgatói létszám: 1-2 fő

Víg Ildikó, Egy Schizosaccharomycespombe gén vizsgálata
Hallgatói létszám: 1-2 fő

 

Növénytani Tanszék témái

Dr. Máthé Csaba, Juhász Gabriella Petra, Szabó Kristóf , Védett növények szövettenyésztése.
Hallgatói létszám: 2 fő

Dr. Mészáros Ilona, Dr. Oláh Viktor, Hepp Anna, Vízinövények fotoszintézisének sajátosságai.
A vízfelszínen lebegő apró békalencse fényhasznosításának vizsgálata klorofill-fluoreszcencia aktivitás mérés módszerével, és a fotoszintetikusan aktív pigmentek mennyiségének mérésével.
Hallgatói létszám: 2 fő

Mikóné dr. Hamvas Márta, Magi Dorottya, Freytag Csongor, Jenei Nándor .
A vízfelszínen lebegő apró békalencse néhány streszenzimének vizsgálata gélelektroforézissel és spektrofotometriás mérésekkel.
Hallgatói létszám: 2 fő

Dr. Matus Gábor, Balogh Rebeka, Dudatönk (Myrrhoidesnodosa) terjeszkedése Debrecenben.
A Dunántúlról ismert, szubmediterrán ernyősvirágzatú egyéves növény 2001-ben került elő városunkban, első alföldi előfordulásként, azóta sokszorosára növekedett az általa elfoglalt terület. A faj pillanatnyi elterjedését térképezzük a Nagyerdő nyiladékaiban bejárásokkal, műholdas helymeghatározás alkalmazásával. A terepi munka során az erdő gyakoribb fajaival is megismerkedünk.
Hallgatói létszám: 2 fő

 

Ökológiai Tanszék témái

Dr. Simon Edina, Molnár Vanda Éva, Vízminták toxikológiai vizsgálata.
A terepi mintavétel során gyűjtött vízminták toxikológiai vizsgálata. Vízmintavétel, terepen használható készülékek megismerése; hőmérséklet, pH, vezetőképesség, oxigén tartalom vizsgálata a mintavétel helyszínén. A laboratóriumban fehér mustármaggal végezett toxikológiai vizsgálatot végeznek a diákok, megállapítják a vízminták szennyezettségének mértékét, a csíranövények fejlődésére gyakorolt stimuláló vagy gátló hatásokat.
Hallgatói létszám: 3 fő

Dr. Simon Edina, Tőzsér Dávid, Papp Dalma, Talajminták toxikológiai vizsgálata
A terepi mintavétel során gyűjtött talajminták toxikológiai vizsgálata. Talajmintavétel majd talajoldat készítés a laboratóriumban. A pH, vezetőképesség vizsgálata a talajoldatokban.   A labor munka során fehér mustármaggal végezett toxikológiai vizsgálatot végeznek a diákok, megállapítják a talajminták szennyezettségének mértékét, a csíranövények fejlődésére gyakorolt stimuláló vagy gátló hatásokat.
Hallgatói létszám: 3 fő

Dr. Magura Tibor, Dr. Horváth Roland, Dr. Nagy Dávid, Dr. Mizser Szabolcs, Az urbanizáció hatása a korhadó faanyaghoz kötődő bogarakra.
Az érdeklődők a Debreceni Nagyerdő városi és városon kívüli részén végzett terepi mintavétel segítségével vizsgálhatják, hogy az urbanizációval együtt járó élőhely-átalakítások milyen hatással vannak a korhadó faanyaghoz kötődő bogarakra.
Hallgatói létszám: 3 fő


Hidrobiológiai Tanszék témái

Dr. Nagy Sándor Alex, Dr. Antal László, Gyulai István, Berta Csaba,Szeles Júlia, Víz és üledék mintavétel, makroszkópilus vízi gerictelenek mintavétele, műszeres mérések, elektromos halászat.
A terepi mintavétel során megismerhetik és gyakorolhatják a diákok az üledék és víz mintavételt. Kipróbálhatják a különböző típusú (Hargrave- és Orosz típusú) mintavevőket. Zooplanktont szűrhetnek Schindler-Patalas csapdával. Megismerhetik az elektromos halászgép működését mind elméletben mind pedig gyakorlatban.   Mérhetik a víztest fizikai paramétereit műszeresen (pH, vezetőképesség, hőmérséklet, oldott oxigén tartalom és telítettség). Kipróbálhatják a makroszkópikus vízi gerinctelenek mintavételét.
Hallgatói létszám: 15 fő, Hidrobiológiai tanszék az összes kutatási témájára jelentkezett hallgatónak biztosítja a terepi mintavételt és gyakorlatot. Beszámolót készíthet 3 fő.

Kaszáné Dr. Kiss Magdolna, Berta Csaba , Zooplankton közösségek mikroszkopikus vizsgálata.
A terepi mintavétel során gyűjtött üledék és vízminták zooplankton vizsgálata. Paleolimnológiai módszerek megismerése és a recens üledékek feltárása majd mikroszkopikus vizsgálata. Az élőhelybeli különbségek miatti faj és egyedszám változások bemutatása.
Hallgatói létszám: 3 fő

Dr. Bácsi István, Tamás Márta , Vízminták vízkémiai vizsgálata. .
Vízminták tápanyagmutatóinak meghatározása klasszikus analitikai módszerek alkalmazásával: elsősorban spektrofotometriás módszerekkel. Vízminta (elsősorban lebegő algákhoz köthető) klorofill-a tartalmának meghatározása a metanolos extrakciós módszerrel.
Hallgatói létszám: 3 fő

Gyulai István, Szeles Júlia, Makroszkópikus vízi gerinctelen taxonok vizsgálata.
A terepi munka során gyűjtött makroszkópikus vízi gerinctelen csoportok azonosításával vizsgáljuk a mikrohabitat kötődésüket. 
Hallgatói létszám: 3 fő

Gyulai István, Krakomperger Márton, A Keleti-főcsatorna vízhozamának mérése.
A terepi munka során csónakkal transzekteket jelölünk ki. SontekRiverSurveyorszonár segítségével a transzektek mentén megmérjük a Keleti főcsatorna vízsebességét és meghatározzuk a csatorna vízhozamát. Feltérképezzük a csatorna mederprofilját.
Hallgatói létszám: 3 fő


Kutatási témák a Fizikai Intézetben

Dr. Ujvári Balázs: Mit üzen a kozmosz?Kozmikus sugárzások detektálása és felhasználása.

A kozmikus részecskék kutatása még sok válasszal adós, bemutatunk egy módszert, amivel meg tudjuk jeleníteni a minket körülvevő kozmikus részecskéket és néhány alkalmazást, amiben ezt fel tudjuk használni.

 

Dr. Egri Sándor: Mágneses dipólus mozgása rezgő mágneses térben

A mágneses golyókból építünkkönnyen forgó, erős dipólusos térrel rendelkező "molekulát", amit elektromágnessel keltett változó mágneses térbe helyezünk. A hét során a létre jövő mozgás elméleti és gyakorlati vizsgálatára kerül sor.

 

Dr. Egri Sándor: Mágneses golyók önelrendeződése mézben és levegőben.

A téma kidolgozása során a mézbe helyezett és magára hagyott mágneses golyók spontán bekövetkező rendeződését vizsgáljuk kísérleti módszerekkel, videofelvétel készítésével és elemzésével. Megpróbáljuk megérteni a rendeződés során létre jövő alakzatok szerepét a  folyamatban.

 

Kazup László, Heim Péter, Szabó Zsolt – 4-5 fő: A foglalkozás célja a tranzisztoros erősítő áramkörökmegismerése:

főbb alap áramkörök típusai
- munkapont beállítás, módszerei
- alapáramkörök

A hét második felében pedig a hallgatók megépítenek egy egyszerű, AB osztályú tranzisztoros hangfrekvenciás végerősítőt, amelyet aztán kimérhetnek, tesztelhetnek, és meg is tarthatnak

 

Kiss János és Dr. Szabó István: Szédítő biomechanika

A táborba látogató diákok a program keretében megismerkedhetnek az emberi testtartás és a különböző egyensúlyzavarok biofizikai hátterével.
Saját munkájukkal vehetnek részt egy jelenleg is folyó biomechanikai kutatásban, melyben egészséges alanyoknál váltunk ki ingerszédülést különböző módokon (forgószék, VR szemüveg, stb), majd a megjelenő tünetegyütteseket, (szédülésérzet, szemtekerezgés, testtartásváltozás) számos eszközzel vizsgálva, igyekszünk fizikai paraméterekkel jellemezni.
Ennek során a résztvevők mikroelektronikai, programozási és rendszertervezési ismereteket is elsajátíthatnak.
Várunk mindenkit, aki kreatívan, jó hangulatban és élményekkel telve szeretné megismerni a biomechanika szédítő világát.

 

Dr. Gyöngyösi Szilvia, Juhász Laura - Régészeti kincsleletek vizsgálata

Hogyan is készíthették több mint 4000 évvel ezelőtt az akkori emberek a különböző használati tárgyaikat (üstök, bográcsok), illetve ékszereiket (karperecek, hajdíszek)?
Erre a kérdésre választ adhatunk, ha megvizsgáljuk a régészek által feltárt műkincs szemcseszerkezetét, kémiai összetételét, melyekkel megadhatjuk a legvalószínűbb választ arra, hogy kr. e. 2000-ben élt mester az akkori körülmények között milyen technikával készítette el a tárgyakat. Vizsgálatainkkal a leletek egész életciklusát nyomon követhetjük a készítésétől kezdve, használatán át egészen addig, amíg a régészek feltárták a leleteket. Optikai mikroszkópon végzett metallográfiai vizsgálattal a fémek szemcseszerkezetének vizsgálatával, illetve elektronmikroszkóppal történő összetétel meghatározással és fázisanalízissel, megmondható, hogy azok milyen alapanyagból készültek, milyen technikával készítette el a mester, illetve haláluk után hogyan temették el, milyen szokások szerint, kedvenc használati tárgyaikkal, ékszereikkel a tárgyak tulajdonosát.

A fizika tábor során betekintést nyerhettek az említett munkafolyamatba, számos bronzkori kincslelet vizsgálatára van lehetőség. Megismerhető lesz az adott tárgy történeti háttere, és bemutatjuk, hogy az egész vizsgálati folyamat mily módon történik, kezdve a mintavételezéstől, a vizsgálatok előkészítéséig, illetve az említett vizsgálatok elvégzéséig ezáltal, pedig megismerhetitek a vizsgálathoz használt eszközöket, azok működését.

 

Szőr Zoltán – W-, Z- és Higgs-bozon keresése CMS eseményekben

A tábor ideje alatt a diákok betekintést nyerhetnek a nagyenergiás részecskefizikai kutatások világába. Egy elméleti áttekintést követően gyakorlatunk során a Svájcban található Nagy Hadronütköztető CMS detektora által mért eseményeket fogjuk megvizsgálni. Az eseményeket interaktív grafikus felületen megjelenítve megfigyelhetjük a keletkezett részecskéket és tulajdonságaikat, majd megpróbáljuk kitalálni, hogy milyen részecskékbomlásábólketkezhettek. Célunk a gyengekölcsönhatás úgynevezett W- és Z-bozonjainak illetve a Higgs-bozon nyomainak megtalálása lesz.

 

Márián István Gábor és Dr. Nándori István - Mágneses nanorészecskehipertermia 

Márián István Gábor és Dr. Nándori István - Mágneses nanorészecske lázterápia

Lázterápia során az emberi test hőmérsékletét mesterségesen 39-40.5 C-ra emelik gyógyító célzattal. A láznak természetesen számos káros hatása is van: gyorsítja a pulzust, az anyagcserét, lázgörcsöt idézhet elő, szélsőséges esetben a szövetek károsodásához is vezethet. Ezért érdemes a lokális melegítéshez folyamodni, amely például tumorterápia esetén közvetlenül a tumorsejtekben, illetve azok környezetében hat, így nem terheli meg az egész szervezetet. A lokális melegítés eszközei lehetnek a mágneses nanorészecskék, amelyek külső mágneses térből energiát vesznek fel, majd hő formájában leadják azt a környezetüknek. A végrehajtandó kutatási feladat a mágneses lázterápia hatékonyságának növelése az "elméleti fizika eszköztárának" felhasználásával.


Kutatási témák a Földtudományi Intézetben

Buday Tamás tanársegéd, Faragó Anikó PhD hallgató
Hidrogeológiai mérések: alapvető hidrogeológiai paraméterek (pl. szivárgási tényező) vizsgálata

A porózus üledékek alapvető fontosságúak a felszín alatti víz tárolódása, mozgása és a kitermelés szempontjából. A hidrogeológiai vizsgálatok során megismerjük a laza üledékek struktúráját, alkotóit. Laboratóriumban mérjük porozitását, víztartalmát, meghatározzuk a szemeloszlási görbét, szivárgási tényezőt és hővezetőképességet. A kapott eredmények statisztikai és földtani értelmezése is megtörténik. Lehetőség szerint bemutatjuk a terepi mintavételezés különböző típusait terepmunka során.

 

Buday Tamás tanársegéd, Faragó Anikó PhD hallgató
Színes ásványvilág

Az ásványok színét sok különböző tényező határozza meg, az ásványt alkotó elemeken túl például a rácshibák, a beépülő szennyezések és mikrokristályok. Így előfordul, hogy egy adott ásványpéldány különböző vizsgálati módszerek mellett más színű. A nyári tábor alatt a diákok megismerik a legfontosabb "módszereket" és  jelenségeket: az áteső és visszavert fényben történő vizsgálatot, a karc- és porszínt, a luminescenciát, pleokroizmust és kettőstörést. Lehetősége nyílik egy kőzetmikroszkóp segítségével vékonycsiszolati ásványszíneket is tanulmányozni.

 

Szabó Gergely adjunktus, Barkóci Norbert PhD hallgató
Légifénykép-alapú domborzatmodellezés és annak felhasználási területei drónnal készült felvételek alapján

Napjaink új felmérő eszközei a drónok, melyek segítségével nagy területekről készíthetünk torzításmentes légifelvételeket és felszínmodelleket. A tábor ideje alatt létrehozunk egy ilyen adatbázist, melynek elkészítése a terület lerepülésével kezdődik. Referenciapontokat veszünk fel, és nagy pontosságú GPS segítségével bemérjük azokat. A szoftveres feldolgozás során kialakítjuk a torzításmentes légifotót és a felszín modelljét, melyet részletesen megvizsgálva olyan kérdésekre adunk választ, mint például merre folynak le a vizek a felszínről vagy milyen magasak az épületek a területen.

 

Tóth Csaba adjunktus, Bertalan László tanársegéd
Folyóvizek mederfejlődésének modellezése a Debreceni Egyetem folyóvizes laboratóriumában

A folyók napjainkban is alakítják medrüket, folyamatosan formálják környezetüket. Az Alföldön ez sok folyó esetében igen erőteljes, így e folyamatok tanulmányozása fontos feladat. A Debreceni Egyetem folyóvizes laboratóriumában lehetőség van arra, hogy modellezzük a vízfolyások jellemzőit a forrásterülettől egészen a torkolatig, és konkrét mérésekkel mutassuk be azt, hogy hol mekkora munkát végzett a folyó, és hogyan változtatta meg a medrét. A tábor ideje alatt kiindulási felszínt építünk fel, és megfigyeljük a víz által kialakított változásokat. Ezek alapján modellt készítünk, és konkrét értékek segítségével mutatjuk be a változásokat.

 

Benkhard Borbála
Debrecen hív!

A turizmus erősödésével, térhódításával párhuzamosan a turisztikai termékek folyamatos átalakulása és differenciálódása figyelhető meg. Ennek során figyelembe veendő tényezővé lépett elő a legfiatalabb korosztály is. A középiskolások szabadidő-eltöltési jellemzőinek, turisztikai igényeinek és előzetes információinak ismerete gazdasági előnyt is jelenthet egy-egy turisztikai szolgáltató számára. Ki is ismerhetné jobban ezt a csoportot, mint a középiskolások, mint Ti magatok? A nyári tábor egy hete során megvizsgáljuk Debrecen középiskolásoknak szóló kínálatát, egy középiskolás szemével. A kutatás részét képezi majd honlapelemzés, közösségi oldalakon megosztott saját készítésű kérdőívvel történő felmérés, "terepbejárás", valamint a középiskolás korosztály helyének keresése "Debrecen új turisztikai brandjében".

 

Tóth Tamás
Meteorológiai mérések

A meteorológiai előrejelzések legfontosabb pontja a megfigyelése és észlelések pontossága. A méréseket illetve megfigyeléseket saját eszközök segítségével valósítjuk meg. A mért paraméterek: léghőmérséklet, páratartalom, szélsebesség, felületi hőmérséklet (fal, út, burkolat). Észlelt paraméterek: borultság, felhőtípus, látástávolság. A megfigyelt és mért adatokat feldolgozásra kerülnek. A méréseket több helyszínen kívánjuk elvégezni, ugyanis eltérő típusú és építőanyagú épületek környezetében, valamint természetes környezetben (pl. Nagyerdő) eltérő értéket mutatnak a fent felsorolt paraméterek. Az adatok kiértékelését követően vizsgált példákon keresztül szeretnénk ezen különbségeket feltárni.

 

Lázár István
Megújuló energiaforrások

A megújuló energiaforrások egyre nagyobb teret hódítanak. Ezek létjogosultsága egy adott területen már nem annyira egyértelmű. Ahhoz, hogy megállapítsuk, hogy egy terület melyik megújuló energiaforrásban gazdag, vagy a másikhoz képest gazdagabb, méréseket kell végeznünk ennek eldöntéséhez. A nap és szélenergiát szeretnénk egymás mellé állítani a mérések alapján. A mért adatokat kiértékelve megtudjuk, hogy az illető terület milyen sugárzási illetve szél potenciállal rendelkezik. A mérés során rögzített paraméterek: hőmérséklet, szélsebesség, fényerősség.

 

Pénzes János egyetemi adjunktus, Hegedűs László PhD hallgató
Változó városi és vidéki terek: az alföldi szuburbanizáció társadalomföldrajzi vizsgálata

A városi és a városkörnyéki területek folyamatosan és dinamikusan változnak. Nincsen ez másként Debrecenben sem. Milyen módon növekszik a város a peremterületeken? Milyen társadalmi, természeti és környezeti konfliktusok merülnek fel a város növekedése során? Milyen funkcionális jellemvonások, társadalmi kérdések bukkannak fel Debrecen városrészeiben és a környező településeken? Terepbejárással egybekötött vizsgálatunk során a kérdéskör elméleti és gyakorlati ismereteit, módszertani sajátságait tekintjük át.

 

Kozma Gábor egyetemi docens, Hegedűs László PhD hallgató
A kiskereskedelem földrajzának vizsgálata Debrecenben, ágazati esettanulmány(ok) tükrében

A kiskereskedelem számottevő különbségeket, illetve rövid időn belül is viszonylag látványos átrendeződéseket képes produkálni a térben. Miként alakul bizonyos kiskereskedelmi tevékenységek mintázata, és milyen alapvető összefüggések húzódnak meg a tapasztalt területi differenciák hátterében? A szolgáltató szektor egy-egy szűkebb szegmensének földrajzába enged bepillantást az adatbázisok feldolgozását, terepbejárást és tematikus térképezést egyaránt integráló kutatás.

 

Dr. Molnár Ernő egyetemi adjunktus
Régi iparterületek funkcionális átalakulásának vizsgálata, debreceni esettanulmány(ok) tükrében

A rendszerváltás utáni gazdasági szerkezetváltás fontos alkotóeleme az ipar jelentőség-vesztése (dezindusztrializáció), mely az iparterületek markáns funkcionális átalakulásával jár. Szakirodalmi vizsgálatokat, terepbejárást és a begyűjtött információk térképes ábrázolását egyaránt integráló kutatásunk keretében, debreceni példán keresztül vizsgáljuk a jelenséget. Milyen mértékben őrizte meg gazdasági funkcióját a kutatott terület? Mennyiben maradt meghatározó az ipar? Mely iparon kívüli gazdasági tevékenységek települtek meg a területen? E kérdésekre keresünk válaszokat, illetve magyarázatokat, miközben tapasztalatainkat összevetjük a szakirodalom kapcsolódó eredményeivel.

 

Szabó György
A Tócó-patak vízminőségének vizsgálata

A kutatómunka első és második napján kerül sor a Tócó-patakból a vízminták begyűjtésére.  A mintavételt a patak forrásvidékén kezdjük, majd a városi szakaszok megmintázása után, a várostól délre található szakaszról is begyűjtésre kerülnek a minták. A mintavételezés során megmérjük a víz egyes jellemzőit, és rögzítjük meder és közvetlen környezetének állapotát. A következő napon kerül sor a laboratóriumi vizsgálatokra, melyek során további vízminőségi paraméterek mérését végezzük el. A következőkben a mérési eredményeket ábrázoljuk, majd elvégezzük az eredmények értékelését, melynek során megállapítjuk, hogy a patak vízminősége hogyan változik a forrásvidéktől a torkolatáig, emellett azonosítjuk a főbb szennyező forrásokat.

 

Radics Zsolt
A globalizáció földrajzi hatásainak megjelenése Debrecenben.

 

 

Radics Zsolt
A gazdaság globális szerveződésének vizsgálati lehetőségei (rangsorok, hálózatok, központok).

 

 

Túri Zoltán
Optikai csalódás, avagy miért látjuk zöldnek a növények leveleit - természetes és mesterséges anyagok színképelemzése.

A táborban résztvevő középiskolás diákok szabadon választott különféle természetes, és mesterséges anyagokat tetszés szerint kiválasztanak. A Természetföldrajzi Tanszék laboratóriumában található spektrométer segítségével megvizsgálják ezeknek az anyagoknak a színképi összetételét. Ennek segítségével különbséget lehet tenni ugyanazon színű természetes és mesterséges anyagok között. A kapott eredményeket kiértékelik, és bemutatják.

 

Csámer Árpád, Kereskényi Erika
Kőeszközök az őskorban, avagy milyen szerszámokat használt egy kőkorszaki szaki?

Elődeink már sok-sok ezer évvel ezelőtt is készítettek olyan eszközöket, melyek segítségükre voltak a mindennapi tevékenységük elvégzésében, vagy ha úgy tetszik a túlélésben, fennmaradásban. Nem véletlenül hívja a régészet az őskor egy szakaszát kőkorszaknak, ugyanis eszközeik, tárgyaik egy jelentős része különböző kőzetekből, ásványokból készült, melyeket összefoglalóan ásványi nyersanyagoknak is nevezhetünk. A foglalkozás során megismerjük az ilyen típusú eszközök, tárgyak készítésére alkalmas kőzetek, ásványok jellemző tulajdonságait, ezek főbb hazai előfordulásait, tanulmányozzuk a több ezer éve használt kőeszközök alakját, felületét, kialakításuk módját, funkcióját, illetve betekintést nyerünk egyes eszközök, tárgyak készítésének technikájába.

 

Fazekas István
Az ökológiai láb nyomában

Fenntartható-e a gazdaság globális növekedése, fenntartható-e a fejlődés Magyarországon? Egyáltalán mit tekintsünk fejlődésnek, és hogyan is mérjük a fenntarthatóságot? Jobban élünk, mint 10, 50 vagy 100 éve? Melyek a jólétünk indikátorai? Ezekre a filozofikusnak tűnő kérdésekre keres gyakorlati válaszokat a környezetpolitika és a környezetgazdaságtan csaknem 50 éve. A nyári tábor alatt megvizsgáljuk Magyarország fenntartható fejlődéssel kapcsolatos lépéseit és értékeljük a saját és családtagjaink ökológiai lábnyomát.

 

Kutatási témák a Matematikai Intézetben

Dr. Bessenyei Mihály: Ez már több a soknál! Barangolás a számosságok birodalmában

Hogyan lehetséges a számolás számfogalom nélkül? Hogyan lehet két végtelen halmaz közül az egyikben több elem, mint a másikban? Van-e olyan halmaz, melynek több eleme van, mint ahány természetes szám, de kevesebb, mint amennyi valós? A kutatómunka során e kérdésekre keresünk választ, miközben betekintést nyerünk a számosságok világába és a naiv számosságaritmetika legfontosabb módszereibe.

 

Dr. Bazsó András: Alice és Bob, avagy a kriptográfia története

Az írott szövegekkel való titkos kommunikáció egyidős az írásbeliséggel. Érdekes történeti példá­kon keresztül áttekintjük, hogyan vált a titkosírás a nyelvészet egy ágából az alkalmazott diszkrét matematika egyik legdinamikusabban fejlődő területévé. Vizsgálatainkban főként a számelmélet eszközeit felhasználva oldunk meg titkosítási és megfejtési feladatokat.

 

 

Dr. Gát György: Egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása számítógép segítségével

Különféle egyenleteket, egyenlőtlenségeket fogunk megoldani. Másod és magasabb fokú, paraméte­res és egyéb egyenleteket, egyenlőtlenségeket. Némely esetben a pontos megoldás meghatározása nem lehetséges. Ilyenkor közelítő megoldásokat fogunk keresni. Bemutatunk egy matematikai szoftver csomagot, melynek segítségével algebrai és formális matematikai műveletek végezhetőek el. Néhány matematikai módszert le fogunk programozni.

 

 

Dr. Nagy Ábris: A teremőr probléma

1973-ban Victor Klee a következő kérdést tette fel: hány őr szükséges egy sokszög alaprajzú múze­um őrzéséhez, ha a sokszög oldalainak száma n és az őrök nem mozoghatnak. Az őrzéshez a múze­um minden pontját látnia kell legalább egy őrnek és feltesszük, hogy minden őr minden irányban tetszőleges távolságra ellát. 1975-ben Václav Chvátal megmutatta, hogy n/3 őr mindig elegendő és van olyan sokszög, amely esetén szükséges is. 1977-ben Steve Fisk egy meglepően rövid és szép bi­zonyítással állt elő, amely bekerült A bizonyítások a könyvből c. gyűjteménybe. A probléma azon­ban korántsem ilyen egyszerű magasabb dimenzióban, továbbá igen nehéz annak megválaszolása is, hogy adott sokszög esetén ténylegesen hány őrre van szükség.

 

 

Dr. Pongrácz András: Markov-láncok és szavazási modellek

Képzeljük el egy közösség ismeretségi gráfját, és vizsgáljuk az emberek véleményének alakulását egy bizonyos fontos kérdésben. Erre többféle modell ismert, egyesek jobban, mások kevésbé való­szerűek. Egy általános modellben a véleménycserét körökre osztjuk, és egy körben mindenki bizo­nyos ismerőseinek a véleményét veheti át valamilyen valószínűséggel, beleértve saját magát (tehát az is előfordulhat, hogy egy adott körben nem változik az illető véleménye). Markov-láncok segít­ségével könnyen belátható, hogy megfelelő (gyenge) feltételek mellett 1 valószínűséggel kialakul egy konszenzus véges sok lépésben. Tehát ha igennel vagy nemmel lehet szavazni egy adott kérdés­ben, és az emberek elég sokat győzködhetik egymást, akkor lényegében biztos, hogy egy idő után mindenki egyet fog érteni. A modell jól alkalmazható fertőző betegségek terjedésének vizsgálatára is a társadalomban, hiszen matematikailag az is tekinthető véleménynek, hogy valaki beteg vagy egészséges. Két fő kérdést vizsgálnak ezen a területen. 1. Adott kiindulási vélemények (és ismeret­ségi gráf) esetén mekkora a valószínűsége annak, hogy egy adott vélemény válik uralkodóvá a kon­szenzus kialakulásakor? 2. Várhatóan mennyi idő alatt áll be a konszenzus, vagyis az, hogy minden­ki azonos véleményen van a kérdésről? (Pl. mindenki egységesen egészséges.) Egy igen általános szavazási modellben pontos válasz adható az első kérdésre, és jó közelítő eredmények ismertek a másodikra.

 

 

Kutatási témák a Kémiai Intézetben

Ritka(föld)fém Kémiai Kutatócsoport (Farkas Edit, Molnár Enikő, Garda Zoltán PhD hallgatók, Takács Katalin tanszéki mérnök):

1)Mn(II)-komplexek oldategyensúlyi jellemzése (2 fő)

2) Makrociklusos ligandumok építőköveinek előállítása (2 fő)


Bioszervetlen Kémiai Kutatócsoport (Dávid Ágnes tanársegéd + hallgatók):
Miért fontosak a fémionok az élő szervezetekben? (3 fő)

A kutatócsoport munkájának középpontjában a fémionok élő szervezetben játszott szerepének mind pontosabb megismerése áll. Az élő szervezetben is előforduló fémionok jelentős része olyan enzimekben található, amelyek különböző sav-bázis és redoxifolyamatokban vesznek részt. Ezen enzimek megismerését és modellezését segíti elő a peptidekkel alkotott komplexek képződésének, szerkezetének és redoxi reakcióinak tanulmányozása. A vizsgálatok során pH-potenciometriás titrálásokat, spektrofotometriás és CD-spektroszkópiás, valamint ciklikus voltammetriás vizsgálatokat végzünk.

 

Alkalmazott Kémiai Tanszék (Dr. Czifrák Katalin tanársegéd): Műanyagok vizsgálata (2 fő)



Radiokémiai kutatócsoport (Nemes Zoltán egyetemi tanársegéd): Hétköznapi tárgyak vizsgálata röntgenfluoreszcencia spektroszkópiával (2 fő)

 

Környezeti Kolloidok Kutatócsoport (Dr. Novák Levente egyetemi adjunktus, Nyul Dávid hallgató): Nanorészecskék előállítása és jellemzése (2 fő)

Bár már régóta ismertek bizonyos fém nanorészecskék (ilyen pl. az aranyszol vagy „Cassius-bíbor"), igazi reneszánszukat napjainkban élik. Felhasználásuk rendkívül sokrétű, a gyógyászattól az optikán és analitikán keresztül a mikroelektronikáig terjed. A nanorészecskék tulajdonságai a kémiai összetételen kívül a mérettől, méreteloszlástól, alaktól is erősen függnek. A gyakorlat során arany nanorészecskéket állítunk elő Au3+ ionok redukciójával, majd vizsgáljuk a képződött részecskék méretét, optikai tulajdonságait, stabilitását. Az aranyrészecskéket felhasználjuk fehérjék kimutatására valamint vékony, részlegesen áteresztő fémréteg előállítására.

 

Környezeti Kolloidok Kutatócsoport (Dr. Kéri Mónika egyetemi tanársegéd, Papp Vanda hallgató)
Folyik vagy nem? (2 fő)

Mindennapokban használt anyagok (tejföl, méz, víz, ketchup, tapétaragasztó stb.) és általunk előállított színes gélek azon tulajdonságát vizsgáljuk, hogy milyen könnyen hozhatók mozgásba, tehetőek „folyóssá", vagy épp „szilárddá". Kitaláljuk miért lehet a keményítős vízzel teli kádon szaladni, vagy hogy a vizes homokon sétálva miért süllyed el a lábunk, mégis futni is tudunk rajta.

 

NMR Kutatólaboratórium (Tóthné Dr. Illyés Zita Tünde egyetemi adjunktus, Homolya Ágnes hallgató) Természetes anyagok kinyerése (2 fő)

Szerves vegyületek izolálása extrakciós módszerekkel (szilárd folyadék extrakció); az izolált vegyületek kimutatása (származékképzés), tisztaságuk ellenőrzése (VRK-vékonyréteg kromatográfiával). Hatóanyag tartalom számítása.
Mi rejlik a teában? A koffein izolálása. Mitől illatos a köménymag? A köménymag illóolaja a karvon, melyből az izolálást követően 2,4-dinitro-fenilhidrazinnal származékot képzünk.

 

Fotokémiai Kutatócsoport (Dr. Lente Gábor egyetemi tanár, Dr. Ősz Katalin egyetemi docens, Kiss Virág PhD hallgató) Miért színesek a molekulák? (4 fő)

A kutatócsoportban különböző fotokémiai folyamatokat vizsgálunk, azaz olyan reakciókat, amiknek a lejátszódásához fényre, megvilágításra van szükség. Ezek a reakciók szerves és szervetlen vegyületekkel is lejátszódhatnak. Ilyen reakciókkal lehet hasznosítani pl. a napenergiát, és ezáltal a fényenergiát kémiai energiává alakítani. A kutatásokhoz spektrofotométert használunk, melynek a segítségével a "színes" molekulákat és ezeknek az egymásba való időbeli alakulását tanulmányozzuk. A tábor alatt megvizsgálnánk, hogy miért látunk egy oldatot (vagy akár egy szemüveglencsét) színesnek vagy éppen színtelennek, illetve hogy hogyan lehet spektrofotometria segítségével "megnézni", hogy egy reakció lejátszódott-e, és ha igen, akkor vajon milyen termékek képződtek a reakció során.